Budapest, Vizafogó utca 6.
A terület korai lakóiról keveset tudni, de valószínűleg helyben készült az Angyalföldi kincs néven ismert i. e. 8. századi aranylelet. A területet kelta törzsek uralták a rómaiak érkezése előtt. Pannonia provincia határa a Dunánál húzódott, azonban az Aquincum környékén a keleti parton is épültek őrhelyek. Közéjük tartozott a Transaquincum nevű castrum is, amelynek létezéséről 1815-ben szereztek tudomást, amikor Vizafogó területén, a Köszörűs-árok térségében (Rákos-patak) szántás közben római korú építmények nyomára bukkantak. A romokat azonban csak 1848-ban vizsgálták meg, amikor azok sáncépítési munkálatok miatt kerültek ismét felszínre. A vizsgálatok során egy kb. egy hold területű, erős falakkal körülvett négyszögletes erődítményt tártak fel. A romok építőanyagát mára széthordták, így a falmaradványok nem láthatók, csupán a környéken talált, szintén római korú kézimalmok tanúskodnak erről az időszakról.
Tudni érdemes: az utóbbi időkig átlagos vízhozam esetében a mai Népfürdő utca mentén húzódhatott a Duna-part. Áradás esetén előtte akár a Váci útig is szétterjedhetett a víz. Erre utalhat a közelben lévő Dagály utca elnevezése is. Azóta a köztes területet feltöltötték, pl. Dagály Fürdő vagy az Elektromos Sporttelep.